Kicsit kusza, néhol inkoherens, máshol túlbonyolított lesz ez a poszt, mert sokféle kavargó gondolatnak próbálok valamiféle vezérfonalat találni – ismerve magamat hiábavaló próbálkozás. De azért egy kísérletet megér. Az egész ott kezdődik, hogy végre megtanultam…

Ismerőseim sokszor fennakadnak azon, amikor bevallom: imádom a pletykalapokat és a szappanoperákat. Nem mindegyiket persze, de van az a kategória, amit szívesen fogyasztok, és ha ezért megköveznek, ám legyen. Elmondom, mi vonz engem ebben a pehelykönnyű, mások által tán…