Ahogy visszanézem a bejegyzéseket (úristen, több mint fél éve nem posztoltam!!!), nemigen fordult még elő, hogy valamilyen eseményről írtam volna. Nem véletlen: azért kezdtem blogolni, hogy érzéseket, gondolatokat osszak meg, nem azért, hogy naplót vezessek. Most mégis…

Nagy esemény történt nemrég az életemben. Leszoktam a Barátok közt-ről.Akik ismernek, tudják, hogy ez a magyar napi szappanopera nagy kedvencem volt, különleges dolognak kellett történnie, hogy elmulasszam a megtekintését. A kezdetek óta nyomon követem a bugyutácska történetet,…

Van olyan, hogy egyszerre minden összejön. Most nem arra gondolok, hogy csőstül jön a baj, vagy szegény embert az ág is húzza. Épp ellenkezőleg: van úgy, hogy egy csapásra minden sikerül, szinte maguktól kitárulnak kapuk, megoldódnak problémák stb. stb. Ez nyilván csak azoknak…

Az elmúlt néhány hónapban két olyan hír is borzolta a kedélyeket kis hazánkban, amelyek kisgyerekek szüleik általi bántalmazásáról szóltak. Az átlagember elborzad, amikor ilyesmiket lát a híradóban, olvas a neten:Szülei bántalmaztak egy csecsemőt ÜllőnMeghalt egy csecsemő a…

Kicsit kusza, néhol inkoherens, máshol túlbonyolított lesz ez a poszt, mert sokféle kavargó gondolatnak próbálok valamiféle vezérfonalat találni – ismerve magamat hiábavaló próbálkozás. De azért egy kísérletet megér. Az egész ott kezdődik, hogy végre megtanultam…

Ismerőseim sokszor fennakadnak azon, amikor bevallom: imádom a pletykalapokat és a szappanoperákat. Nem mindegyiket persze, de van az a kategória, amit szívesen fogyasztok, és ha ezért megköveznek, ám legyen. Elmondom, mi vonz engem ebben a pehelykönnyű, mások által tán…